Hogyan NE legyünk vállalkozók, avagy az induló vállalkozás bukásának biztos receptje:

 

1. Hozzáértés nélkül vállalkozni

Aki úgy vág bele egy cégbe, hogy még sosem csinálta, nem szánta rá az időt, energiát, hogy másoktól ellesse, megtanulja, az bizony hatalmas kockázatot vállal. Sok alkalmazott úgy hiszi, hogy a vállalkozóknál kolbászból van a kerítés – mivel azt látja, hogy néha az ő számára elképesztő összegeket visz haza egy jobban menő cégtulajdonos. Az élet egyik általánosnak mondható törvénye, hogy azt, és annyit kapunk vissza, mint amit belerakunk. Ha sokat tanulunk, sok energiát szánunk a megismerésbe, gyakorlásba – akkor várhatunk el sokat. Számos alkalommal voltam kénytelen a mellém csatlakozó, vagy velem együtt dolgozó kollégáimnak az általuk megálmodott jövedelem elmaradását firtató kérdésükre azt válaszolni: „ Kedves barátom! A jövedelmed pontosan akkora, mint amekkora a tudásod…” Az nem állítható, hogy csak szakemberek alapíthatnak a saját szakmájukban vállalkozást. Csak pék mester lehet sütőipari vállalkozó, vagy vendéglátó ipari szakemberből lehet étterem tulajdonos. De egy kicsit meg kell tanulni azt a szakmát, amiben vállalkozunk. És ami fő – magát a vállalkozást kell megtanulni. Maga a szakma még nem elég, rengeteg olyan ismeret is kell, ami túlmegy a szakmán: jog, pénzügy, marketing, szervezetfejlesztés, vállalatirányítás, üzleti tervezés, stb. Aki ezt nem tanulja meg, azt ugyanúgy ledarálják, mintha a szűkebb szakmához nem értene. 

2. Tervtelenség

Ez egy magyar specialitás: vágjunk bele, aztán majd csak lesz „valahogy”. Az ilyennek általában a „sehogy” a vége. A legolcsóbb dolog a világon megtervezni egy üzletet. A terv nem egy nehéz dolog, mindössze az alapkérdésekre kell válaszolni:

• Pontosan mit állítunk elő? Hogyan, miből, milyen erőforrások kellenek hozzá és mibe fog ez kerülni?

• Kik lesznek a vevők? Miért pont tőlünk fognak venni? Mennyit és mennyiért lehet nekik eladni?

• Hogyan fogjuk elérni a vevőket? Mibe fog ez kerülni?

• Ki fogják ezt csinálni? Hogyan lesz ez megszervezve, ki mit fog tenni?

• Mindezeket miből kívánjuk finanszírozni?

Aki a fenti kérdésekre jól meg tud válaszolni, az már félúton van a sikerhez. A gyakorlatban itt inkább mindenfajta ködös, minden realitást nélkülöző ábrándozásokat szoktam hallani. Vagy ami még rosszabb, a nagy hallgatás után a leggyakoribb válasz: „hát ezen még nem gondolkoztam”. 

3. Zűrös saját személyes pénzügyek

Egy cég hibái és jó tulajdonságai 90%-ban a tulajdonos hibái és jó tulajdonságai – felnagyítva. Ezért nagyon kockázatos, ha zűrös ember céget alakít. Különösen igaz ez a pénzügyekre. Amikor egy rémes magánpénzügyekkel rendelkező ember céget alapít, akkor nem fog hirtelen, gombnyomásra megváltozni és minden céges pénzügyet precízen vezetni. Mielőtt az ember céget alapít, először rakja rendbe a saját magán pénzügyeit és tanulja meg otthon egyenesbe hozni a kasszát. 

4. Kevés induló tőke

Egy vállalkozás mindig sokkal többe kerül, mint azt az alapító gondolja. Minden vállalkozó szerelmes a saját induló cégébe. Aki szerelmes, mindenből csak a szépet látja. Csak később jön rá, hogy nem is olyan szép az a menyasszony. Az induló vállalkozás tervezésekor egy dolgot kell csinálni: a bevételt alulbecsülni, a költségeket felülbecsülni! Ha egy üzleti tervben korrektül kiszámolunk mindent, és ha megfelezzük a tervezett bevételeket és megduplázzuk a kiadásokat és még mindig jó az üzlet – akkor kell belevágni. 

5. Piackutatás hiánya

Az egyik legfájóbb dolog, amikor sok pénzzel, rengeteg energiával felállítjuk a cégünket, tele vagyunk a világ legcsodálatosabb termékeivel – és akkor derül ki, hogy ezt senki sem akarja megvenni. Ezért minden vállalkozás indítása előtt kötelező piackutatást végezni. Meg kell kérdezni a potenciális vevőket, vennének-e tőlünk, és ha igen, akkor mennyit, mennyiért. Ha az eredmények lelombozóak: akkor ne vágjunk bele. 

6. Álmok az eladási számokról

A szirénhangok közül, a leggyilkosabb az irreális eladási számok csábítása. Itt vesztik el a cégalapítók leginkább a realitásukat. Ilyen hipotézisekkel találkozhatunk: ” Havonta legalább kétmillió ember fogyaszt valamilyen egészség megőrző étrend kiegészítő kapszulát! Teljesen reális ennek a piacnak a tíz százalékát, a magunkénak tudni. Ez akkor azt jelenti, hogy a potenciális vevőink száma évi 2,4 millió kapszula. Vágjunk bele!” – és ilyenkor szokott látogatást tenni Mr. Paff, a nagy kijózanító, aki közli velünk, hogy hegyekben áll az eladatlan készlet. Kifizetődőbb módszer, ha előbb eladjuk a terméket és csak aztán vágunk bele. Pár ezer forintért lehet egy egyszerű eladási weblapot készíteni, aztán pár tízezer forintért futtatunk egy eladási kampányt, ahol megnézhetjük mennyit adtunk volna el, ha tényleg lenne ilyen termékünk. Ha sokat – belevágunk. Ha nem, elnézést kérünk… 

7. Kritikák elutasítása

Mindennapos tapasztalat számomra, amikor egy induló vállalkozás adottságainak, erőforrásainak, üzleti lehetőségeinek realitásait elemezzük, szembetalálkozunk egy a szakmában eléggé ismert jelenséggel a „műhelyvaksággal”. Amikor a cég vezetője a tények és minden figyelmeztetés ellenére ragaszkodik ötletéhez, illetve annak megvalósításához. Az építő kritikákat személyes támadásként érzékeli, és konok elszántsággal száguld a végzete felé. Sajnos az ő számukra nincs segítség. A kijózanodáshoz szükséges és elkerülhetetlen a bukás élményének megtapasztalása. 

Vállalkozás vagy egy új munkahely?

„Én csinálok mindent, mert csak én tudom jól megcsinálni”

Ravasz csapda és nagyon könnyű beleesni. Úgy érzi többre képes, bosszantja, hogy nem értékelik eléggé a tudását. Elhatározza, hogy mostantól csak magának dolgozik, saját maga főnöke lesz. És egy szép napon otthagyja a munkahelyét és vállalkozásba kezd. Kevéske megtakarított pénzét befekteti és keményen hajt, hogy megmutassa, többre képes. Aztán egyre többször telefonál haza, hogy késni fog. Eljön a nyár, szabadságra kellene menni. A hőn áhított szabadság, a kötetlen munka, amire vágyott a vállalkozás indításakor, már régóta szertefoszlott. Nem létezhet a vállalkozása nélkül, nem szabadulhat tőle, mert akkor honnan lesz pénze? Régebben csak nyolc órát dolgozott, utána másnap reggelig eszébe sem jutott a munkahely. Most meg reggeltől estig hajtás, az idegek maximális terhelés alatt vannak, kellene egy kis pihenés, de még oda sem mehet el nyugodtan....

Miért van ez?

Mert nem vállalkozást alapított, hanem egy új munkahelyet! Nem otthagyta a munkahelyét, hanem munkahelyet cserélt. Ráadásul egy sokkal rosszabb munkahelye van most. Ahelyett, hogy egy vállalkozás tulajdonosa lenne, a saját vállalkozásában dolgozik. Ráadásul a legzsarnokabb főnököt is sikerült kifogni. Azt a főnököt, aki állandó túlórára kényszerít, aki otthonra is munkát ad, aki elvárja, hogy idejét, energiáját, családját, egészségét ne kímélje, mert mindent a cégért...

Majdnem az összes kezdő vállalkozónál megfigyelhető tendenciáról van szó. (Halkan jegyzem, meg én sem voltam / vagyok kivétel) Sokan soha nem lesznek képesek levetkőzni a magukkal hozott alkalmazotti mentalitást, nem adatik meg számukra, hogy felismerjék, mi egy vállalkozó feladata.

 

Forrás: Lévai Péter

 

---

Oldal: Hogyan ne vállalkozzunk
Mikróvállalkozások Jövőjéért 2020 Debreceni Programirodája - © 2008 - 2024 - novekszik.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat