I. BEPILLANTÁS A VÁLLALKOZÓK VILÁGÁBA

Előszó

Ebben a szédítően felgyorsult világban, ahol az állandósuló versenyhelyzet és kihívások diktálják a tempót, sokan gondolják úgy, hogy számukra a vállalkozói életforma jelentheti a kitörést. Alig várják, hogy a saját lábukra állhassanak, a maguk urává legyenek. Még nincs mögöttük számtalan álmatlan éjszaka, kemény és sokszor eredménytelennek látszó erőfeszítés, csüggedés és kilátástalanság, a bukás utáni újrakezdés küzdelme. Még nem tapasztalhatták meg, hogy vállalkozás nem csak az önmegvalósítás, az egyéni felemelkedés és anyagi jólét egyik lehetséges eszköze, hanem mások, adott esetben a szűkebb és tágabb értelemben vett környezetünk iránt érzett felelősség is. Sokak számára még nem adatott meg, amit céljaink elérésekor érzünk, és úgy hívunk: SIKER.

Sajnos nagyon kevés az olyan könyv, vagy oktatási program, amely 
„magvető” szakaszban lévő vállalkozók tényleges problémaival foglalkozna. 

Általában a vállalkozni vágyók a gyors gazdagságot kínálók hálójában kötnek ki. A „hogyan gazdagodjunk meg kevés munkával lehetőleg már holnapra” típusú könyvekből és tanfolyamokból rengeteg van. Jól előadott „sikersztorik” alaposan feltüzelik a hallgatókat, akik eufórikus állapotba kerülve lelkesen bólogatnak, hogy igen-igen, igaza van az előadónak, eddig soha nem látott üzleti lehetőség birtokába kerültek, és különben is olyan szépnek és egyszerűnek hangzik minden….. Aztán hazamennek, a rózsaszín ködfelhő lassan eloszlik és marad a keserű valóság. A sok okosságból nem tud a résztvevő alkalmazni szinte semmit, mert elfelejtették megmutatni, hogy a mindennapi gyakorlatban hogyan is működik mindez.

Részletek a tanulmányból:

A Vállalkozás

Valami új és értékes dolog létrehozásának a folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai, és társadalmi kockázatot, hogy megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó 
elismerést.

Hogyan lesz valakiből vállalkozó?

„Van, aki már gyerekkorban elkezdi...” Az, ha valaki elindít egy vállalkozást, még nem jelenti azt, hogy vállalkozó lett. Csupán annyit jelent, hogy egy vállalkozás tulajdonosává vált. Lassan felnő egy generáció, akik számára természetes, hogy az apa sokszor hajnalban kel, éjfélkor ér haza, este a vacsoránál, ügyfelekről, szállítókról, pénzügyekről folyik a beszélgetés. Nekik már a gyerekszobában ott volt a számítógép és az internet, megtanulták a virtuális piacteret céljaik elérése érdekében hatékonyan használni. Képesé váltak a lehető leggyorsabban információkat szerezni, azokat célirányosan továbbítani. De mi van azokkal, akiknek ilyen előzetes tapasztalatuk nincsen. Az informatika és a korszerű technológia inkább bizonytalanságot, az állandó versenyhelyzetből fakadó megfelelési kényszer a félelmet és a stresszt erősíti? Nincs mese akkor, van mit bepótolni és eljött az ideje, hogy újra tanulásra adjuk a fejünket. De ne keseredjünk el, ez csupán akarat, erős szándék kérdése.

Hogyan NE legyünk vállalkozók,
avagy az induló vállalkozás bukásának biztos receptje:

1. Hozzáértés nélkül vállalkozni

Aki úgy vág bele egy cégbe, hogy még sosem csinálta, nem szánta rá az időt, energiát, hogy másoktól ellesse, megtanulja, az bizony hatalmas kockázatot vállal. Sok alkalmazott úgy hiszi, hogy a vállalkozóknál kolbászból van a kerítés – mivel azt látja, hogy néha az ő számára elképesztő összegeket visz haza egy jobban menő cégtulajdonos.

Az élet egyik általánosnak mondható törvénye, hogy azt, és annyit kapunk vissza, mint amit belerakunk. Ha sokat tanulunk, sok energiát szánunk a megismerésbe, gyakorlásba – akkor várhatunk el sokat. Számos alkalommal voltam kénytelen a mellém csatlakozó, vagy velem együtt dolgozó kollégáimnak az általuk megálmodott jövedelem elmaradását firtató kérdésükre azt válaszolni: „ Kedves barátom! A jövedelmed pontosan akkora, mint amekkora a tudásod…” Az nem állítható, hogy csak szakemberek alapíthatnak a saját szakmájukban vállalkozást. Csak pék mester lehet sütőipari vállalkozó, vagy vendéglátó ipari szakemberből lehet étterem tulajdonos. De egy kicsit meg kell tanulni azt a szakmát, amiben vállalkozunk. És ami fő – magát a vállalkozást kell megtanulni. Maga a szakma még nem elég, rengeteg olyan ismeret is kell, ami túlmegy a szakmán: jog, pénzügy, marketing,szervezetfejlesztés,  vállalatirányítás, üzleti tervezés, stb. Aki ezt nem tanulja meg, azt ugyanúgy ledarálják, mintha a szűkebb szakmához nem értene.

2. Tervtelenség

Ez egy magyar specialitás: vágjunk bele, aztán majd csak lesz „valahogy”. Az ilyennek általában a „sehogy” a vége. A legolcsóbb dolog a világon megtervezni egy üzletet. A terv nem egy nehéz dolog, mindössze az alapkérdésekre kell válaszolni:

• Pontosan mit állítunk elő? Hogyan, miből, milyen erőforrások kellenek hozzá és mibe fog ez kerülni?

• Kik lesznek a vevők? Miért pont tőlünk fognak venni? Mennyit és
mennyiért lehet nekik eladni?

• Hogyan fogjuk elérni a vevőket? Mibe fog ez kerülni?

• Ki fogják ezt csinálni? Hogyan lesz ez megszervezve, ki mit fog tenni?

• Mindezeket miből kívánjuk finanszírozni? Aki a fenti kérdésekre jól meg tud válaszolni, az már félúton van a sikerhez. A gyakorlatban itt inkább mindenfajta ködös, minden realitást nélkülöző ábrándozásokat szoktam hallani. Vagy ami még rosszabb, a nagy hallgatás után a leggyakoribb válasz: „hát ezen még nem gondolkoztam”.

3. Zűrös saját személyes pénzügyek

Egy cég hibái és jó tulajdonságai 90%-ban a tulajdonos hibái és jó tulajdonságai – felnagyítva. Ezért nagyon kockázatos, ha zűrös ember céget alakít. Különösen igaz ez a pénzügyekre. Amikor egy rémes magánpénzügyekkel rendelkező ember céget alapít, akkor nem fog hirtelen, gombnyomásra megváltozni és minden céges pénzügyet precízen vezetni. Mielőtt az ember céget alapít, először rakja rendbe a saját magán pénzügyeit és tanulja meg otthon egyenesbe hozni a kasszát.

4. Kevés induló tőke

Egy vállalkozás mindig sokkal többe kerül, mint azt az alapító gondolja. Minden vállalkozó szerelmes a saját induló cégébe. Aki szerelmes, mindenből csak a szépet látja. Csak később jön rá, hogy nem is olyan szép az a menyasszony. Az induló vállalkozás tervezésekor egy dolgot kell csinálni: a bevételt alulbecsülni, a költségeket felülbecsülni! Ha egy üzleti tervben korrektül kiszámolunk mindent, és ha megfelezzük a tervezett bevételeket és megduplázzuk a kiadásokat és még mindig jó az üzlet – akkor kell belevágni.

5. Piackutatás hiánya

Az egyik legfájóbb dolog, amikor sok pénzzel, rengeteg energiával  felállítjuk a cégünket, tele vagyunk a világ legcsodálatosabb termékeivel – és akkor derül ki, hogy ezt senki sem akarja megvenni. Ezért minden vállalkozás indítása előtt kötelező piackutatást végezni. Meg kell kérdezni a potenciális vevőket, vennének-e tőlünk, és ha igen, akkor mennyit, mennyiért. Ha az eredmények lelombozóak: akkor ne vágjunk bele.

6. Álmok az eladási számokról

A szirén hangok közül, a leggyilkosabb az irreális eladási számok csábítása. Itt vesztik el a cégalapítók leginkább a realitásukat. Ilyen hipotézisekkel találkozhatunk: ” Havonta legalább kétmillió ember fogyaszt valamilyen egészség megőrző étrend kiegészítő kapszulát! Teljesen reális ennek a piacnak a tíz százalékát, a magunkénak tudni. Ez akkor azt jelenti, hogy a potenciális vevőink száma évi 2,4 millió kapszula. Vágjunk bele!” – és ilyenkor szokott látogatást tenni Mr. Paff, a nagy kijózanító, aki közli velünk, hogy hegyekben áll az eladatlan készlet. Kifizetődőbb módszer, ha előbb eladjuk a terméket és csak aztán vágunk bele. Pár ezer forintért lehet egy egyszerű eladási weblapot készíteni, aztán pár tízezer forintért futtatunk egy eladási kampányt, ahol megnézhetjük mennyit adtunk volna el, ha tényleg lenne ilyen termékünk. Ha sokat – belevágunk. Ha nem, elnézést kérünk…

7. Kritikák elutasítása

Mindennapos tapasztalat számomra, amikor egy induló vállalkozás  adottságainak, erőforrásainak, üzleti lehetőségeinek realitásait  elemezzük, szembetalálkozunk egy a szakmában eléggé ismert jelenséggel a „műhelyvaksággal”. Amikor a cég vezetője a tények és minden figyelmeztetés ellenére ragaszkodik ötletéhez, illetve annak megvalósításához. Az építő kritikákat személyes támadásként érzékeli, és konok elszántsággal száguld a végzete felé. Sajnos az ő számukra nincs segítség. A kijózanodáshoz szükséges és elkerülhetetlen a bukás élményének megtapasztalása.

A teljes tanulmány letölthető: http://www.uniokkv.hu/letoltes.php 

Forrás: Lévai Péter 
Mikróvállalkozások Jövőjéért 2020 Programiroda 
Felhasznált tanulmányok, szakcikkek: 
Barabás Csaba: Vállalkozó képző akadémia
Mark Laurus: Vállalkozni érdemes (2009.04.22.)

---

Oldal: A szabad vállalkozó - A vállalkozás szabadsága
Mikróvállalkozások Jövőjéért 2020 Debreceni Programirodája - © 2008 - 2024 - novekszik.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat